Első lépésben meghatározásra kerül az összes olyan informatikai szolgáltatás, mely a vállalkozás működtetésében szerepet játszik, továbbá, működési paramétereik alapján szétválasztásra kerülnek, hogy saját, vagy külső szolgáltatók által biztosított szolgáltatások. A beazonosítást követően összegezzük az üzleti folyamatok IT támogatását, és részleteiben bemutatjuk, hogy mely informatikai szolgáltatások, mely funkcionalitásukkal, milyen működtetési és szerződéses paraméterek mellett állnak rendelkezésre.
Az összegzést követő lépésben meghatározásra kerülnek a rendszerek üzletkritikussági mutatói, valamint minőségi változásaikból adódó üzletfolytonossági hatások (teljes kiesés, részleges kiesés, lassulás, stb). A szolgáltatás függőségi mátrix segítségével pedig bemutatjuk az informatikai rendszerek közötti összefüggéseket, hierarchiákat, valamint változásaik egymásra gyakorolt hatását.
A harmadik fázisban, a kirajzolódott globális kép alapján határozzuk meg, hogy mely IT rendszerek esetén, meghatározott funkcionalitásoknak, milyen rendelkezésre állási mutatókkal kell rendelkezniük, illetve a csatlakozó külső szolgáltatásoknak milyen elvárásokat kell teljesíteniük.
Ezen alapokra építve megrendelői igény esetén kialakításra kerülhet a rendszerek adatkezelési és rendszer szintű törzsadat management politikája is, melyben meghatározzuk az adatok keletkezésének és karbantartásának elsődleges helyeit, azok származtatott adatainak helyét, frissítési gyakoriságát, a rendszerek közötti kapcsoló felületeket, interface-ket.
Végeredményként elmondható hogy egy szakmai konszenzuson alapuló, az IT és az üzleti terület által is elfogadott szolgáltatás leírás, majd erre alapozottan konkrétan meghatározott szolgáltatási struktúra jön létre, melyben az üzleti terület tudja, hogy mit kap, az informatika és a beszállítók pedig tudják, hogy mit kell szolgáltatniuk.