Rendszertervezési szolgáltatásunk komplexitásából adódóan, a könnyebb megérthetőség érdekében jobbnak láttuk az általunk használt nyolclépcsős modell kivonatán keresztül bemutatni tevékenységünket. A modell alkalmazása egységesen történik egyszerűbb és nagyobb komplexitású rendszerek esetén is.
I. – Üzleti igény specifikálása:
A vállalat és az IT stratégiájából kiolvasva meghatározásra kerül az a szegmens, amely lefedendő a megvalósításra szánt informatikai megoldással. Ugyanezen lépésben kialakításra kerül az a részletes követelmény specifikáció, mely informatikai megfeleltetése az üzleti igényeknek.
II. – Koncepcionális rendszertervezés:
Ezt a lépést az IT stratégia lebontásaként is szoktuk értelmezni, mert alapja a stratégiában meghatározott IT fejlesztési koncepció, tartalma pedig ezen irányvonal(ak)nak a feladatra vetített és már konkrétumokkal körbehatárolt fejlesztési megoldásai.
III. – Architektúra tervezés:
Mely ponton meghatározásra kerül a fejlesztendő rendszer felépítése, a modulszerkezet, az alkalmazásstruktúra, a szolgáltatás és folyamat-mátrix. Meghatározásra kerülnek a törzsadat és a származtatott adatbázisok, valamint azok adattartalma.
IV. – Infrastruktúratervezés:
Melyben meghatározásra kerülnek a szolgáltatás biztosításához szükséges hálózati, adatközponti és felhasználó oldali infrastrukturális elemek, azok kapacitástervével együtt.
V. – A teljes architektúra kibontása:
Mely magában foglalja a hardverelemek, és a szoftver elemek teljes részletezettségében történő kibontását oly módon, hogy a szoftverfejlesztés (testre szabás) a dokumentáció alapján egyértelműen végrehajtható legyen, a hardverek tekintetében pedig egyértelműen azonosítható legyen, hogy miből, hova, milyen paraméterek mellett, és mennyit kell telepíteni.
VI. – Tesztelési terv:
A rendszer üzembiztonságának, az ellenőrzésének, valamint átadásának követelményeit rögzíti. Ez a terv segíti a fejlesztőt a gyors haladásban (tudja, mire kell figyelnie), láthatóak a kivételkezelés szabályai, így egyértelműen látják, hogy milyen körülmények között kell futtatni a rendszert. a tesztelési terv alapja minden esetben a követelmény jegyzék, mely rögzíti egyrészt a teszt körülményeit, másrészt a teszteseteket, amelyekkel a követelményeknek való megfelelés ellenőrizhető.
VII. – Az üzemeltetés folyamatai:
Az üzemeltetési dokumentáció nem minden esetben része a rendszertervnek, de elkészítése tapasztalati alapon kiemelten javasolt. Elsősorban azért, mert az üzemeltetési dokumentációban olyan kérdésekre kell választ kapnunk, hogy a rendszert üzemeltető személyzet hogyan fogja működtetni a rendszert, milyen feladatokat kell végrehajtania az elvárt rendelkezésre állási mutató betartásához, illetve “hogyan kell” tanítania a rendszerhasználatra a felhasználókat.
VIII. – Oktatási anyagok, oktatás:
Szintén elengedhetetlen feladata egy rendszertervnek az oktatási anyagokkal szembeni elvárások definiálása, valamint az oktatás módjának meghatározása. Az itt definiáltak szerint elkészített dokumentációk és anyagok feladata áthidalni és leküzdeni a felhasználók új rendszerek bevezetésétől való félelmét és tartózkodását.
Összegzés:
Meglátásunk szerint a fenti metodika alapján megtervezett rendszer(ek), valamint az üzemeltetési feladatok maradéktalan végrehajtását követően egyetlen vezetőnek sem kell aggódnia, hogy krízishelyzetben magára marad, vagy továbblépés esetén kiszolgáltatott helyzetbe kerül.